Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Elemi mozgásminták PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Csányi Nikolett   

Aki már látta, hogy babáját megvizsgálja a gyerekorvosa, az valószínűleg tanúja volt annak, hogy az orvos leellenőrzi az elemi mozgásminták meglétét is. Azaz megpróbálja mászásra bírni, ültetni, stb. a kicsiket.

Mik is azok az elemi mozgásminták? Miért fontos a meglétük és mire valók? - Az újszülött idegrendszere elemi formában tartalmazza azoknak a fontos mozgás- és izomtónusbeli működéseknek tervét, amelyekből később kialakul a speciális emberi mozgás és testtartás. Az elemi mozgásminták hatással vannak a magasabb szabályozó folyamatok alakulására, segítik a mozgáskoordináció szintjének emelését, és ezzel a helyzetnek megfelelő cselekvési sémák és célirányos akarati mozgás kialakulását.

alt

altKét csoportra oszthatóak az elemi mozgásminták:
1. Felegyenesedési reakciók

lebegő ültetés: A combjainál fogott és a levegőben tartott, fejét, karját előre lógató gyerek gerince kiegyenesedik és a fej helyzete megváltozik, kiemelkedik.Az agy működésbe hozza a nyak és törzs hosszanti antigravitációs izmait és a csecsemő emelt fejjel felül. Néhány másodpercig ülve is marad. Utána előre hajlik és a folyamat magától megismétlődik. A vizsgálattal megállapítható, milyen állapotban van az antigravitációs izomcsoportok összehangolt beidegzése. A fej emelését gyakran a szem mozgásának változása követi (fixálás, tájékozódó mozgás, tárgykövetés). Ez a vizuális figyelem kialakulása szempontjából fontos.

ülésbe emelés/húzás: A megkapaszkodási reakció segítségével a hátán fekvő csecsemőt 25-30 fokos szögbe emelve kiegyenesíti fejét és törzsét. A fej és a törzs mellett a kar hajlító izmai is aktívan segítik a felülést.

2. Helyváltoztató mozgással kapcsolatos reakciók

elemi járás: A csecsemő függőleges helyzetbe hozva, a talpának a felülettel való érintkezése állási reakciót vált ki. A helyzet hosszasabb fenntartásával a járás mintája jelenik meg.

elemi kúszás lejtőn: A 25-30 fokos lejtőre hason helyezett csecsemő, az egyensúlyi rendszerére ható inger miatt, erőteljes lábmozgással löki magát előre, és ezt a kar és a törzs mozgása követi.

mászás: A hason fekvő csecsemőt megemeljük és ez, az ívjáratok izgalma miatt, a mászás mozgásmintájának megjelenését okozza.

Ezekre a mozgásmintákra épülnek a későbbi spontán és akaratlagos mozgások. Ezek a mozgásminták körülbelül két hónapos korig válthatóak ki. A korai fejlesztéssel foglakozó szakemberek számára a korai mozgásminták megléte, kiválthatósága nagyon fontos diagnosztikus erővel bír. A szükséges diagnosztikus értékkel megbecsülhető, képes lesz-e majd a csecsemő hetek múlva emelni a fejét és hónapok múlva emelt fejjel ülni. A különféle elemi mozgásmintázatok kiváltásával megállapítható, tudja-e az agy a négy végtag mozgását összerendezetten, szimmetrikusan irányítani, milyen lesz hónapok múlva a tárgy után nyúlás, a kúszás, a mászás, a feltápászkodás.
Valószínűsíthető, hogy a korai mozgásminták az életkor előre haladtával nem tűnnek el, hanem a reakciók továbbfejlődése segíti a mozgásmagatartás további alakulását.

Irodalom: Katona F.: Öntudat ébredéseKatona F.: Fejlődésnerológia, neurohabilitáció

fotó forrása: Gyógypedagógiai szemle 

Kapcsolódó cikkek:

Újszülöttkori reflexek

Gyógypedagógiai terápiák: Katona-módszer