Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Ha vakmerő, ha bátortalan - szenzomotoros integrációs zavar PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Burján Judit   

alt   Mindnyájan találkoztunk már a családban vagy a baráti körben, olyan csecsemővel, aki megállíthatatlanul sír, soha nem lehet a kedvére tenni, de az autó motorjának zúgása vagy a porszívó bekapcsolása álomba ringatja. Ezek között vannak akik túl soknak vagy túl gyengének ítélik meg az őket érő ingereket, mert probléma számukra az ingerek feldolgozása.

   Sok esetben az önállóságra késztető, bátorító magatartás, mely lehetőséget ad a babának a sok mozgásra, megoldja a problémát. Később a játszótéren az ész nélkül száguldozó, vakmerő kisgyerekre figyelhetünk fel vagy épp ellenkezőleg a bátortalan, a lépcsőfokot is szakadéknak érző társára, és ekkor már érezzük, itt valami nincs rendben.

   Ma már közismert, hogy a születés előtti élet is meghatározó egy gyermek életében, fejlődésében. Ebben az időszakban is nagyon sok inger éri, érzékelése így folyamatosan fejlődik. Hamar érzékeli az egyensúlyhelyzeteket, a gravitációt, bár ezek leküzdésében a magzatvíz által biztosított lebegés sokat segít, érzékeli a rezonanciákat, a hangokat és a közös véráram útján, anyukáját érő stresszt illetve nyugalmat. A születés egy intenzív ingeráradat, hirtelen minden hidegebb, világosabb, hangosabb és a mozgás is nehezebb lesz. Öt érzékszerve azonnal működésbe lép és sok csatornán sok inger éri egyszerre, melyeknek felfogása és összerendezése nehéz feladat.

   Ez a neurológiai folyamat, mely testünk és környezetünk ingereit rendezi és lehetővé teszi, hogy testünket az adott helyzetnek megfelelően használjuk, ez maga a szenzoros integráció. Tisztában vagyunk vele, hogy élnek köztünk érzékszervi sérültek (gyengén látók, vakok, nagyothallók és siketek), de nehéz elképzelni azt, hogy vannak gyerekek akiknek bizonytalan az egyensúly vagy a gravitáció érzékelése,  érzékenyebb vagy érzéketlenebb a bőrük, a tapintásuk, vagy a megfelelő inger érzet mellett problémát okoz az inger feldolgozása, integrálása.

alt   Az agy tehát nem képes a beérkező ingereket megfelelően feldolgozni, és ezért a gyermek számára nehezebb lesz a tanulás, amit nyilván megpróbál majd kompenzálni. A tanulás alatt természetesen ebben az esetben nem csak az iskolai tanulás értendő, hanem mindazon dolgok elsajátítása, amik az élet első három évében minden kisgyerekre várnak (mozgás, beszéd, rajzolás …). A szenzormotoros integrációs zavar nem egyenlő tehát az értelmi gyengeséggel!

   Az ok még nem tisztázott, valószínűsíthető a szülés alatt bekövetkezett mikrotrauma (igen rövid oxigénhiányos állapot például), ingerszegénység akár a terhesség alatt is (ha sokat kell feküdnie az anyukának), vagy kedvezőtlen környezet a születés után (inkubátor, elhanyagoló szülők) egyéb környezeti ártalom.

   Ez a probléma gyakran áll a magatartási zavarok, iskolai kudarcok hátterében. 1972 óta foglalkozik a szakirodalom a kérdéssel ebben a neurológiai alapokon magyarázott formában. Jean Ayres amerikai gyerekpszichológus és kutató dolgozta ki, a ma már jól ismert és széles körben alkalmazott terápiát, melynek alapja a mozgás, az érzékletek legjobb összerendezője. Terápiájának hasznossága az eltelt évek alatt maximálisan igazolódott, feltéve, hogy a tanulási vagy magatartási zavarokat valóbant  a szenzomotoros integráció zavara idézte elő.

Kapcsolódó cikkek:

Még néhány szó a szenzomotoros integrációs zavarról