Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Gyógypedagógiai terápiák: Katona-módszer PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Burján Judit   

altProf. dr Katona Ferenc a Svábhegyi Állami Gyeremekgyógyintézet Fejlődésneurológiai osztályán dolgozta ki módszerét, mely diagnosztikus eljárás és terápiás módszer is egyben. A jelenleg a Margit Kórházban működő diagnosztikai központ egyedülálló felszereltséggel rendelkezik az agykárosodott csecsemők vizsgálatára.

A vizsgálatot bármely háziorvos kérheti a terhesség illetve a szülés alatt adódott problémák miatt, ha azt a csecsemő eltérő fejlődése indokolja. Ambuláns vizsgálatot követően, szükség esetén a kórházi osztályon történő befekvéssel, egy kb. egyhetes kivizsgáláson vesznek részt a babák, hogy a szigorú vizsgálati protokoll szerint illetve konziliumokkal, speciális vizsgálatokkal kiegészített diagnosztikus eljárás során egy részletes, egyénre szabott neurohabilitációs program szülessék.

A tréning elemi mozgásminták gyakoroltatásán keresztül habilitálja az idegrendszert. Az agy jelentős fejlődésen megy keresztül az első 1-1,5 évben mind tömegét, mind szerkezetét tekintve. Ez idő alatt milliárdnyi idegsejt és idegi összeköttetés keletkezik, az agyszerkezete differenciálódik, a funkciók egymásra épülve fejlődnek.

altA módszer központi eleme a korai felismerés, az agy érési folyamatába való mielőbbi beavatkozás kiküszöböli a folyamatban a fejlődést akadályozó tényezőket. A vizsgálatok már újszülötteken is elvégezhetők. A mozgásterápia a csecsemők agyának automatikus mozgás-szabályozását aktiválja napi 5-6 alakalommal végzett rövid gyakorlatsorokon keresztül. A folyamatos mozgás agyi aktivitást eredményez, mely segíti az agy és az idegrendszer fejlődését. A módszer méltán világhírű, hatékonysága évtizedek óta bizonyított. Mivel a munkacsoportban gyógypedagógus is részt vesz és munkájával szakmai részt vállal a terápia megsegítésében, ezért lett része cikksorozatunknak, ez a jórészt inkább medicinális jellegű terápia.

altA Katona-módszer nehézsége, a modern gyógypedagógia szempontjából ugyanaz, amely másfelől erőssége is a programnak, hogy a szülő végzi a napi kezeléseket, havonta történő kontrollok segítségével. A szülő coterapeutaként vesz tehát részt a megsegítés folyamatában, ami azt jelenti, hogy az érzelmi kapcsolatuk alakulása nehezített. A környezettel való érzelmi kapcsolat kialakulása is erre az igen fontos időszakra tevődik. Míg az egészséges kisgyerek (még ha sokat sír is) egy ölelő, meleg érintésektől, becéző szavaktól körülvett világban él folyamatosan, addig a sérült társánál a terápia megszakítja ezt a harmóniát, hiszen elvárásokat támaszt a babával szemben nap, mint nap. A módszer által megkívánt gyakoriságot, azonban valóban csak a szülő képes biztosítani.

A terápia korai felismerésének és megkezdésének alapvető szerepe van az eredményességben, ezért a szülők és a szakemberek megfelelő együttműködése igen fontos tényező a baba jövője szempontjából.