Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Babacsomagolás PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Burján Judit   

altMindig felütik fejüket futó trendek, divatok, amire esküsznek a mamák és/vagy a szakemberek. A minap az egyik videó megosztó portálon találtam egy érdekes videót, ezért gondoltam utána nézek a témának Amerikában már jelentős tábora van a „csomagolásnak” ,vagy ahogy itthon hívják, a bugyolálásnak.

Alig néhány évtizede lelkesen tettük félre a vattával vagy tollal bélelt pólyákat és teret nyert az angolpólya, amely szabad mozgást engedett a babáknak az első pillanattól. A csecsemőotthoni módszertan szerint háton altatjuk a babákat, rugdalózóba öltöztetjük és takaróval takarjuk be őket. Ennek oka, hogy engedjük a szabad mozgást, az ismerkedést a térrel és a külvilág adta lehetőségekkel.

A látottak és olvasottak, azonban elgondolkoztattak. Egy korábbi cikkemben szó volt, a szenzomotoros integráció kapcsán, a sokat síró, nyugtalan babákról, akik nehezen alkalmazkodnak a külső ingerekhez, mert vagy túl érzékenyek vagy épp kevésbé érzékenyek az ingerekkel szemben. Többen beszámoltak arról, hogy a porszívó, a hajszárító vagy az autó motorjának hangja sok esetben megnyugtatja ezeket a gyerekeket. Ám, vannak akik nem reagálnak ezekre az ingerekre. Néhányan hasfájósak, így szélhajtó teával, masszírozással vagy egy egyszerű szélcső használatával ők is elcsendesíthetők. És még mindig maradnak páran …

altNekik jó szívvel ajánlom a bugyolálást! Gyakorlati tapasztalataim azonban arra késztetnek, hogy elmondjam aggályaimat, mert szerintem nem egyedül üdvözítő módszer a bugyolálás sem! Egyetértek azzal, hogy közvetlenül a születés után túl sok dologhoz kell gyorsan alkalmazkodni egy újszülöttnek. Ha anyja testén vagy bugyolálva nagyobb biztonságban érzi magát, hát nem kell visszafogni magad. Próbáld ki! A baba sírás erős stressz, elsősorban az anyának. Az újszülött bántalmazások nagy része a gyereksírás által kiváltott erős érzelmi, pszichikai reakcióknak köszönhető (ez természetesen nem mentesít senkit a bántalmazás bűne alól).

Óvatosnak kell lenni, a túl szoros pólya ugyanúgy oka lehet a sírásnak. A kólikás (hasfájós) babáknak fontos, hogy sokat tudjanak mozogni, mert lábuk emelgetése, segíti a hasprést, a szelek távozását.

altTöbb csomagolási módszer szerint, melyekről videók találhatóak az interneten, a gyerekek kézfejét is szorosan rögzítik. Amikor a babák megtanulnak fókuszálni és tekintetüket irányítani, azt tapasztalják, hogy a látótérbe időnként betéved néhány ujjacska. Rövid idő múlva rájönnek, hogy ezeket az ujjacskák hozzájuk tartoznak és képesek irányítani azokat. A boldog kéznézegetés korszaka ez! Ha lekötjük a baba kezét ez az izgalmas szép korszak kimarad vagy igen lerövidül. Való igaz, hogy a gyerekek nagyon könnyen és gyorsan behozzák lemaradásukat ha az a környezeti tényezőknek köszönhető, de a gyógypedagógia már bizonyította, hogy fontosak a fejlődés lépcsőfokai és az egyes lépcsőfokokon eltöltött gyakorlási idők.

A hasra fordulás nem csak egy mozgásfejlődési állomás, hanem megvalósulása egy új vizuális tapasztalat is, mely ösztönzi a tárgyakhoz való közelebb jutásra. Amikor eléri a csecsemő a kívánt tárgyat, újabb feladat várja, hogy szemét és kezét összehangolva megszerezze azt, így jut egy újabb élményhez. Így követik egymást a dolgok, minden egymásra épül!

altFontos tehát a szabad mozgás! A bugyolálás, ha hasznosnak is bizonyul, akkor sem tartható fent túl sokáig, a babának az első hetek után hozzá kell szoknia a külvilághoz, nem töltheti idejét hónapokig lekötözve, még akkor sem ha a természeti népeknél hosszú hónapokig élnek így a gyerekek. A mi társadalmunkban azonban már egyszer kiharcolták a mozgás szabadságát. Mihamarabb engedjük hát mozogni őket!