Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Mozgásfejlődés PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Csányi Nikoletta   

altTeljesítménycentrikus világunkban nem könnyű megfelelni és eligazodni. Az egyéni különbségek, eltérések, a személyiség sajátosságai nem mindig kapnak kellő figyelmet, türelmet.
Gyakran aggódva figyeljük saját gyermekünket, minden nyilvános helyen figyeljük a többi kiskorút és találgatjuk vajon mennyi idős, hány kiló, hány foga bújt már ki. Gondolatban összehasonlítjuk a gyerekeket és összeszorul a szívünk az aggodalomtól, ha úgy látjuk a mi gyerekünk alulmarad az összehasonlításban. ( Arról itt nem is szólnék, hogy a játszótéren mennyi jóindulatú megjegyzést, kérdést kaphatunk. „Nahát még nem tud mondókákat? Az én kislányom ennyi idősen legalább két tucatot tudott már…stb.)

Ez a rövid kis írás a mozgásfejlődés állomásairól azon megfontolásból készült, hogy objektíven tájékoztassa, valamint megnyugtassa az esetlegesen aggódó anyukákat. Legyen egy tájékozódási pont, amelyben utána tudnak nézni, hogy az egyes fejlődési állomások mikor várhatóak, mikor is törvényszerű a bekövetkezésük. Természetesen ne feledkezzünk el arról, hogy az adatok csak tájékoztató jellegűek, minden gyermek fejlődése más és más, nagy egyéni eltérések lehetnek a gyerekek fejlődésében. Valamint ne feledkezzünk meg a nemi különbségekről sem a növekedési ütemben. Már-már közhelyes az a megállapítás, hogy a lányok előbb érnek, mint a fiúk. A lányok már a méhem belüli fejlődéskor lehagyják a fiúkat, a terhesség félidején lévő lánymagzat 3 héttel fejlettebb, mint egy ugyanannyi idős fiúmagzat. Később is őrzik előnyüket, előbb kezdhetnek el beszélni, előbb nőnek ki a maradó fogaik, előbb érik el végleges testméreteiket, előbb zajlik le a pubertás, stb.


altAz újszülöttekre annyira jellegzetes koordinálatlan mozgást lassan felváltja a szervezett, szándékos mozgás. Ne felejtsük el, hogy a mozgás egyben eszköz is, melynek segítségével a gyerekek felfedezik, megismerik az őket körülvevő világot.

A mozgásfejlődés első állomásának tekinthető a fejmozgás feletti uralom, ami körülbelül 12 hetes korra alakul ki. Ez a gyakorlatban annyit jelent egészen egyszerűen, hogy gyermekünk már képes felemelni és megtartani a fejét. Természetesen itt is jelentősek lehetnek az egyéni különbségek. (A csecsemők 25%-a 1,3 hónapos krától képes erre, míg 50%-uk 2,2 hónapos korától, 75%-uk már 2,6 hónapos korától és 90%-uk 3,2 hónapos korától van birtokában ennek a képességnek.)


A következő állomás, amikor a csecsemő az oldalára fordul. Ez legnagyobbrészt a 18. és a 24. hét között szokott megtörténni. Természetesen előfordulhat előbb is a gyerekek 25%-a már kicsit előbb a 14. és a 18. hét között az oldalára fordul, valamint a nyugodtabb temperamentumú, „ráérősebb” gyerekek, a gyerekek kb. 20%-a később a 24. és 33. hét között fordul az oldalára.
A következő látványos fejlődési fokozat a hasrafordulás. A hasrafordulás és a visszafordulás képessége nem egyszerre jelenik meg, amit gyermekünk hangos sírással jelezhet mikor megunta a hasán való tartózkodást… A hasrafordulás átlagosan a 23. és a 30. hét között figyelhető meg. A hasról való visszafordulás a hasrafordulást követő 1-2 héten belül figyelhető meg. Természetesen itt is figyelembe kell vennünk az egyéni különbségeket, de elmondható, hogy a csecsemők 97%-a legkésőbb a 38. hétig a hasára fordul.


Mikor már a csecsemők „rutinosan” fordulnak a hasunkra és vissza akkor figyelhetjük meg, hogy egyre gyakrabban játszanak ebben a pozícióban, majd elkezdenek gurulni, és ezzel a módszerrel közelítik meg az általuk kiszemelt játékokat illetve a lakás egyéb berendezési tárgyait. A gurulás elkezdése természetesen függ a hasra- és visszafordulás idejétől. Elmondható, hogy a hasrafordulás megjelenése után 4-6 héttel figyelhetjük meg.
A gurulás után következik a kúszás. A babák a térdük és a lábujjaik segítségével végzett tolómozgás segítségével változtatják helyüket, valamint megfigyelhető a fej fenntartása. A karral való kitámasztás, megtámaszkodás egyre hangsúlyosabb lesz idővel. A csecsemők 25%-a produkálja ezt a 28. és a 35. hét között, a legtöbben pedig a 36. és a 45. hét között kezdenek el kúszni.


altA kúszást követi a helyváltoztató mozgások közül a mászás. A kezdetén még nehézségeik vannak a gyerekeknek a váll és a törzs koordinációját illetően, felemelik a törzsüket, mire fejük leereszkedik. Később már fenn tudja tartani a fejét és a törzsét is, de a kar- és lábmozgását nem tudja összehangolni, ezért előre-hátra ringatózik. Mikor már sikerül a karok és a lábak mozgását összehangolni akkor figyelhető meg a mászás. A mászás megjelenésének átlagos ideje a 39. és az 50. hét között figyelhető meg.

Fontos fejlődési állomás az ülés. Mielőtt a csecsemők önállóan, támaszkodás nélkül ülnek megfigyelhetjük az ún. „félig felülést”. Ilyenkor még a csecsemők a kezükkel kitámasztanak, támaszkodnak ülés közben. Akkor beszélhetünk ülésről, mikor a csecsemők önállóan, támaszkodás nélkül ülnek, kezük szabad. Az ülés megjelenése a 43. hét és a 13. hónap között figyelhető meg. Az ülve játszás néhány héttel később jelenik meg az üléshez képest.


A mászás után következik a feltérdelés. Ilyenkor a csecsemő a négykéztérd helyzetéből kapaszkodás segítségével emelkedik fel. Ez a mászás után 3 héttel figyelhető meg, átlagosan a 42. és 52. hét között. 
A feltérdelés után  már csak egy pici lépés a felállás. Ilyenkor a gyerekek még kapaszkodnak állás közben. Ezt követően elkezdenek kapaszkodva lépegetni, majd önállóan, kapaszkodás nélkül járni. Itt is nagyon nagy egyéni különbségek figyelhetőek meg. A felállás a 9. hónapban már megfigyelhető a csecsemőknél, az önálló járás pedig a 11. és 14. hónap között jelenik meg. 
A magabiztos, jól koordinált járás még nem jelenti a futás képességének megjelenését, mivel még sem a láb izomereje, sem az egyensúlyozó képessége nem elég fejlett. A nagymozgások fejlődése még 3 és 7 éves kor között is erőteljes fejlődésben van.

Irodalom:

M. Cole, S. Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

F. Földi Rita: A hiperaktivitás lelki és organikus háttere, Comenius Bt., Pécs, 2005.

M. David, G. Appel: A Lóczy, Pikler-Lóczy Társaság a Kisgyermekekért, Budapest, 1998.