Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Kistesó születik PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Csányi Nikolett   

altNagy öröm a családnak a második gyermek érkezése. A szülők boldogságát mégis gyakran beárnyékolja az aggodalom, hogy nagyobbik gyermekük hogyan fogja fogadni a kisebb születését. A testvérféltékenység természetes jelenség. Ne dramatizáljuk túl, de ne is tegyünk úgy mintha nem létezne.
A testvérsor különböző tagja különbözőképpen reagálják a legkisebb érkezését. Legnehezebb helyzetben ilyenkor az a gyermek van, aki eddig egyke volt. Ő szenvedi meg legjobban a trónfosztását. Hiszen eddig egyedül és kizárólagosan birtokolta szülei szeretetét. A második gyermek könnyebben viseli, ha még egy testvér érkezik, mert az ő számára természetesebb, hogy nem csak az övé a figyelem.


Mit tehetünk, hogy könnyebbé tegyük gyermekünk számára testvére érkezését?


•    Már a kicsi születése előtt beszélgessünk vele sokat a témáról. Készítsük fel, hogy ezentúl a maminak kevesebb ideje jut majd rá.
•    Mondjuk el, hogy a szüléskor pár napot kórházban fogunk tölteni, amikor ő majd a papával lesz otthon. Természetesen hangsúlyozzuk ki, hogy ő majd nagyon fog nekünk hiányozni nekünk a kórházban.
•    Ha az újszülött a szülők szobájában fog aludni, arról is beszéljünk vele előre.
•    Ha agresszívabb lesz, mint előtte volt, azt ne reagáljuk túl, ne büntessük miatta túlságosan. Teljesen jogos a düh, amit érez, hagyjuk, hogy valahogy kifejezze.
•    A megszokott „szertartásokon”, ha csak lehet, ne változtassunk. Például, ha eddig mi mondtuk neki az esti mesét az a testvér érkezése után is legyen így.
•    Próbáljunk időt szakítani arra, hogy tudjunk kettesben eltölteni időt a nagyobbal.
•    Ne szóljunk rá, ha a kisebb testvérét megérint, megfogja. Természetesen magyarázzuk el neki, hogy a kisbabákhoz óvatosan kell hozzáérni.
•    Ne mindig a nagyobbat szidjuk le konfliktus esetén. A kisebbek hamar rájönnek erre, és kihasználhatják a helyzetet…
•    Ha látogatók érkeznek az újszülötthöz, akkor kérjük meg őket, hogy hozzanak valami apróságot a nagyobbnak is, beszélgessenek vele is.
•    Játszunk a nagyobbal több olyan játékot, ami testi kontaktust igényel. Egyébként is vegyük gyakran ölbe, simogassuk, öleljük át.
•    Ha újra elkezd bepisilni, bekakilni már szobatiszta gyermekünk az is a testvérféltékenység jele. Ne szidjuk le emiatt! Ez csak egy átmeneti állapot, nem fog sokáig tartani.
•    Amíg az újszülött alszik, addig törődjünk sokat a nagyobbal. Figyeljünk oda rá, érezze gyermekünk, hogy ugyanolyan fontos számunkra.
•    Azt ne engedjük meg a nagyobbnak, hogy bántsa a kicsit. Magyarázzuk el, hogy a düh és a harag természetes érzelmek és lehet ő is dühös. De a düh elvezetésnek nem az a helyes módja, ha fájdalmat okozunk másnak, mert ehhez nincs jogunk.
A gyerekek tőlünk tanulják meg azt, hogy hogyan szabályozzák érzéseiket, azt hogy hogyan viselkedjenek kritikus helyzetekben. Legyünk velük türelmesek és megértők, hogy később ők is azok tudjanak majd lenni.