Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Kötődési típusok PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Csányi Nikolett   

altHogyan viselkedünk új helyzetekben? Hogyan viszonyulunk az idegenekhez? Meg tudunk-e másokban bízni? Milyenek a kapcsolataink? Hogyan viseljük, ha elveszítünk valakit? Bármennyire hihetetlenül hangzik, az ilyen helyzetekben adott válaszaink, viselkedésünk nagymértékben függ attól, hogy melyik kötődési típushoz tartozunk, milyen volt a kora gyermekkori kapcsolatunk az anyánkkal.

Az ezzel foglakozó kutatók négy kötődési típust azonosítottak a vizsgálataikban:

- Biztonságosan kötődő gyerekek ( ez jellemezte a vizsgált gyerekek 60-70%-át)
A biztonságosan kötődő gyerekek édesanyjuk jelenlétében kíváncsiak, vidámak, figyelmüket felkeltik a játékok. Amikor édesanyja kimegy a szobából, akkor nyugtalan lesz, sír. Sem a játékok, sem egy idegen nem tudja megnyugtatni. Amikor édesanyja visszatér a szobába, akkor megnyugszik, és újra tevékeny lesz.

- Elkerülő kötődési típusú gyerekek (15-20%)
Ezek a gyerekek anyjuk távozására látszólag nem reagálnak, tovább játszanak. Az ott lévő idegennel nem veszik fel a kapcsolatot. Mikor az édesanya visszatér arra sem reagálnak, csendesen játszanak tovább. Ez a reakciómentesség azonban csak látszat, mérések szerint élettanilag ugyanolyan változások következnek be náluk, mint síró társaiknál, csak ők nem fejezik ki nyíltan zaklatottságukat.

alt- Ambivalens kötődési típus (5-15%)
Az ilyen gyerekek az anya jelenlétében is nyugtalanok. Nem kezdenek el játszani a felkínált játékokkal, inkább anyjuk közelségét keresik. Amikor az anya kimegy a szobából dühösek, nyugtalanok lesznek. A visszatérő anya sem tudja őket megnyugtatni, egyszerre kapaszkodnak belé és lökik el maguktól, viselkedésükkel mintha meg akarnák büntetni őt.

- Dezorganizált kötődés (5-15%)
Az ilyen kötődésű gyermek számára az anya a biztonság és a veszély forrása is egyben. Ezt viszont a gyerekek nem tudják kezelni, viselkedésük zavart, szétesett lesz. Jellemzik a sztereotip mozgások, megdermedés, furcsa testhelyzetek felvétele.

Kutatások vizsgálták azt is, hogy milyen anyai viselkedés milyen kötődési típus kialakulását eredményezheti.

altA biztonságosan kötődő gyerekek mamája felismeri a baba szükségleteit és azokra reagál is. Nagyon sok testi kontaktusban (simogatás, ölelés) részesíti a gyermekét, főleg az első évben. Az anya fizikai közelsége megnyugtatja a gyermeket, ölelései biztonságot nyújtóak, megnyugtatóak. Megfelelő módon tudja tolmácsolni a gyerek felé a külvilág eseményeit.

Az elkerülő gyerekek mamája a baba gondozását feltételekhez köti. Kerüli a testi kontaktust, közelség helyett gyakran ajánl fel közös tevékenységet.
Amíg a gyermek kiegyensúlyozott addig az anya is az, de ha a gyermek viselkedése megváltozik, akkor megváltozik az anyáé is. Türelmetlen, haragos, gúnyos lesz gyermekével, aki így megtanulja, hogy ne mutassa ki negatív érzelmeit. Valamint azt is megtanulja, hogy jobb, ha nem kerül túlságosan közel másokhoz…

altAz ambivalens kötődésű gyermek anyja kiszámíthatatlan, bizonytalan, következetlen. Nem a gyerek igényeihez igazodva reagál, hanem saját belső állapotainak megfelelően. Ezért hol nagyon érzékenyen, hol teljesen elutasítóan viszonyul a babához. Az ilyen anyák nem képesek saját negatív tulajdonságaikat elfogadni, integrálni, és a gyermekük negatív vonásait sem. Jellemzően nagyon intenzíven, de nem nagyon hatékonyan viszonyulnak. Ragaszkodnak, de a közelséget nem viselik jól. Mit tesznek ilyen miliőben a gyerekek? Például hisztiznek, hogy kikényszerítsék az anya figyelmét. Így könnyen válhat minden együttlét (öltözés, fürdés, evés) kemény csaták helyszínévé.

A dezorganizált kötődésű gyermek anyja elhanyagolja gyermekét, mert úgy gondolja, hogy nem képes annak ellátására. Önmagáról alkotott képe negatív, gyengének, esetlennek, védelemre szorulónak látja önmagát. Csecsemőjét okosnak, kompetensnek tartja, és gyakran rá ruházza a felelősséget is. Sokszor az ilyen anyák bántalmazottak voltak gyermekkorukban.

Tanulságképpen annyit mondhatunk, hogy ha azt szeretnéd,hogy babád kiegyensúlyozott, nyugodt, kíváncsi legyen, akkor az első hónapokban, többek között, simogasd, bánj vele nagyon gyengéden, finoman.

Higgy magadban és abban, hogy te vagy a babádnak a lehető legjobb anyja!

Irodalom: Cole: Fejlődéslélektan, Nyitrai: Az érintés hatalma

Kapcsolódó cikkek:

Kötődő nevelés

Újra a kötődésről

Legyünk városi indiánok?

Röviden a babahordozásról

Simogasd!