Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Pszichoszexuális fejlődési szakaszok PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Csányi Nikolett   

altFreudról mostanában szokás elitélően nyilatkozni, meg azt mondani, hogy tévedett, meg hogy eljárt felette az idő. Egy tanárom az egyetemen annak idején csak annyit mondott erre, hogy „hát én nem tudom, de az biztos, hogy a gyerekek eredetiben olvassák”. Nem tisztük eldönteni, hogy kinek van igaza Freud kapcsán, de már csak ismeretterjesztő jelleggel is álljon itt az, amit a pszichoanalízis atyja gondolt a gyermekkori fejlődésről.

Freud szerint az élet első öt éve meghatározó a személyiség kialakulása szempontjából. Később már stabilabb a személyiségstruktúra és jobban ellenáll az őt érő hatásoknak. Szerinte a személyiségfejlődésnek több szakasza van ebben az időszakban, ezeket a fejlődési szakaszokat azokról a testtájakról nevezte el, ahol a libidó (szexuális energia) levezetődik. A szakaszokat éppen ezért pszichoszexuális szakaszoknak nevezhetjük.

Minden szakaszban a személyiség szembekerül valamilyen konfliktussal, amit meg kell oldani. Ha ez nem sikerül, akkor személyisége fixálódhat az adott szakaszban. Mivel minden szakasz valamennyire az előzőre is épül, ha valamelyikben fixálódik a személyiség, akkor nehezebb lesz megoldania a következő szakasz konfliktusát is. A fixáció következményeképpen az adott szakaszra jellemző attitűdök, érdeklődési kör túlsúlya figyelhető meg.

A pszichoszexuális fejlődés szakaszai:

1.) Orális szakasz

alt(0-18 hó) – Ebben az időszakban a csecsemő interakciója a külvilággal túlnyomórészt a szájon keresztül valósul meg, és a libidinális kielégülés fő forrása a táplálkozás. A száj a feszültségcsökkenés és a kellemes élmények fő forrása.
Ebben a szakaszban a fő konfliktus az anyától való elválasztás, az anya elvesztésétől való félelem, az anyától való függés csökkenése.
Általános értelemben az orálisan fixálódott személyiség orálisan viszonyul a világhoz. Az evés, ivás hangsúlyos szerepet kap az életében. Stresszhelyzetben nagyobb gyakorisággal vezeti le olyan aktivitásokkal a feszültségét, amik a szájához kapcsolódnak: dohányzás, ivás, körömrágás, stb. Megfigyelhető náluk veszekedési hajlam (orális agresszió) is.

2.) Anális szakasz

alt(18-36 hóig) – Ebben az időszakban tanulják meg a gyerekek szabályozni a székletürítést, így ennek a szakasznak a meghatározó testtája a végbél (anus). Ilyenkor tanulják meg azt a gyerekek, hogy nem könnyíthetnek magukon ott és ahol akarnak, hanem mindennek megvan a maga meghatározott helye és ideje. A szülők viszonya a szobatisztasághoz meghatározza az erre a korszakra jellemző személyiségjegyek kialakulását.
A túl szigorú, erőszakos szobatisztaságra szokatás az ún. anális karakter kialakulását eredményezheti. Ennek jellemzői: kényszeresség, túlzott rend-és tisztaságszeretet, makacsság, konokság, fösvénység.

3.) Fallikus szakasz

alt(3-5 év) – Ebben az időszakban a libidinális izgalom áttevődik a nemi szervekre. A szexuális érdeklődés először a gyermek saját testére irányul, majd fokozatosan tolódik át a másik nem felé. A kisfiúk érdeklődni kezdenek az anyjuk, a kislányok az apjuk iránt. Gondolom mindenkinek ismerős az a szituáció, amikor a kislányok az apukájukhoz akarnak feleségül menni, a kisfiúk pedig a mamájukat akarják elvenni feleségül…

 Ebben az időszakban a gyerekek ellenségesek lesznek az azonos nemű szülőjükkel, mert úgy gondolják, hogy versenyezniük kell az ellenkező nemű szülő szeretetéért. A gyerekeknek ezt a vágyát, hogy birtokolják az ellenkező nemű szülőjüket nevezzük Ödipusz-komplexusnak (lányok esetében előfordul az Elektra-komplexus elnevezés). Oidipusz thébai király volt, aki tudatlanságból ugyan, de elvette saját anyját, apját pedig megölte – innen az elnevezés.

A fallikus szakasz konfliktusa szerencsés esetben a saját nemű szülővel való azonosulásban oldódik fel. A fallikus szakaszban kialakult fixáció olyan személyiséget eredményez, ami továbbra is az ödipális konfliktussal küzd. Jellemző viselkedés lehet férfiaknál a nagyszámú szexuális kapcsolat létesítése, trófea gyűjtés. Kialakulhat az intimitástól való félelem. Nőknél jellemző lehet a túlzottan csábító magatartás.

Ezeken a szakaszokon kívül Freud megkülönböztette még a latencia szakaszát, amely kisiskolás korra jellemző, amikor az energiák az új készségek elsajátítására irányulnak. Valamint a serdülőkorra jellemző genitális fejlődési szakaszt.

Irodalom: Bakó Tihamér: Utak és ösvények