Mottó

„Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz megtelik a szíved.” (Margarete Seemann)

Miért működik a hiszti? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Burján Judit   

altA minap egy üzletben álltam a pénztárra várakozók hosszú sorában. Közvetlenül előttem egy anyuka három éves forma lánykával. A pénztár mellé kitett polcokon még jó néhány árucikk kínálta magát és a kislány hol ehhez, hol ahhoz kapott kedvet. Vásárlási kísérleteit anya következetesen verte vissza a „már választottál üdítőt” mondattal. Hát, csodáltam a kitartást és a nyugalmat, amit anya tanúsított, mert a lányka igen magas cukisági faktorral rendelkezett (nagyiként biztos nem lehet neki ellenállni). Egyszer csak a fürge észjárású három éves ajánlatot tett: visszateszi az üdítőt, ha vehet helyette egy mini gyerekfogkrémet (erre ugye nem lehet azt mondani, hogy egészségtelen szó nem lehet róla). Anya először figyelmeztette, hogy szomjas és jobban járna az üdítővel, de a kis műanyagtubus hirtelen igen fontossá vált, így lehetőséget kapott a cserére.

 A sor azonban nem csak hosszú volt, de elég sok áru volt a kosarakban, így a tubus is hamarosan unalmassá vált, beindult hát a fantázia és megkezdődött a cserebere, ami elég gyorsan véget is ért, mert anya észbe kapott, hogy bizony rászedte lánykája. Na, az utolsó csere letiltása kiváltotta a „senkinek nem kívánom” hisztit. Kellően hangos volt, roppant mód elkeseredett és persze szűnni nem akaró, a gyermek innentől nem volt meggyőzhető. Az első arcfintorra már látszott az anyai pánik, azt hiszem tudta mi következik. Igyekezett uralkodni magán és a helyzeten, nem feladni a következetességet és szerencséjére a pénztárnál is lassan ők következtek. A pénztáros néni őszinte érdeklődésére, hogy mit vásárol a kicsi, mert azt gyorsan beüti, hogy ki lehessen bontani, el is vágták a hiszti folyamát, hiszen a vitatott holmi megvásárlásra, sőt kibontásra kerülhetett.

altMitől működik a hiszti?

Talán attól, hogy a kicsi élete első pillanatától ismeri szülei minden rezdülését, maga még nem is beszél, de arcukat fürkészve kutatja a jeleket, hogy mire hogyan reagálnak. Mire megszólal nyitott könyv vagy számára, gesztusaid, testtartásod elárulja mi az amiben rendíthetetlen vagy és mi az amiben még bizonytalan.

A történetben szereplő anyuka csak egy pillanatra lankadt (este hatkor nem csodáltam) a csere lehetősége megnyitott egy kiskaput, ahol a kicsi szemfülesen bepróbálkozott és onnan nem akarta engedni a számára kedvező lehetőséget. Ismerve anyát tudhatta, hogy nyugalma csak addig tart, amíg meg nem látja azt az arckifejezést, ami a hiszti csalhatatlan jele. Bizony, anya összezavarodott és kapkodni kezdett, érvei nem voltak túl meggyőzőek és egy pillanatra úgy tűnt csatát nyerhet a pöttöm lányka.

Szerencsére a józan ész győzedelmeskedett és a mami kitartott elképzelése mellett (no meg persze kellett, hogy pont sorra kerüljenek, és a riadt pénztáros néni megtalálja a megoldás kulcsát). Nem tudni, hogyha a hiszti a sor végén kezdődik, akkor meddig tart ki az anyuka, de az biztos, hogy a késői belendülést is következetesen ismételgetett „már választottál üdítőt” mondatai tették lehetővé. Játszma ez tehát, amit gyerekeink felnőtt korukig folytatnak saját személyiségük érdekében.

A dackorszak és a kamaszkor kellően próbára teszi a szülői tűrőképességet, de biztosak lehetünk benne nem ellenünk, inkább magukért küzdenek ilyenkor. A hiszti egy nagyon látványos fegyver, mert kínos helyzetbe hoz minket szülőket (mindenki minket néz, mit teszünk), és jót nem alttehetünk hiszen ha engedünk a béke érdekében hozzászoktatjuk a kis drágát, hogy így célba jut akaratának érvényesítése során, ha fegyelmezni próbálunk garantált a még nagyobb hangzavar és bezsebelhetjük a neheztelő pillantásokat is (mert szívtelen szülők vagyunk), ha próbálunk közömbösen kitartani igazunk mellett tehetetlennek látszunk (és annak is érezzük magunkat), aki nem képes megfékezni saját gyerekét. Egy biztos a gyereket ilyenkor cseppet sem érdekli a külvilág, csak az a fontos számára, hogy mit érhet el ezzel a módszerrel. És sajnos biztosak lehetünk benne, hogy egy próbálkozással nem elégszik meg! Másnap lehet, hogy derűsebbek vagy fáradtabbak, esetleg elfoglaltabbak leszünk és a módszer mégis jónak bizonyul.

Ha jól kezeljük az adódó helyzetek többségét (mert mindet azért lehetetlen), akkor a hiszti 4-5 éves korra értelmetlenné válik. Ha esetleg nem tudtunk megküzdeni vele, akkor sem gondolom, hogy kezelhetetlen a helyzet, és veszett fejsze nyele, de amit elrontottunk X-idő alatt, azt 2X-idő alatt tudjuk korrigálni. Ne türelmetlenkedjünk hát, ha változtatunk hozzáállásunkon és ezt gyermekünk nem reagálja le rögtön a helyes viselkedés produkálásával. Adjunk neki időt, hogy felfogja, megváltozott a rendszer és nincs visszaút! És persze szeressük nagyon, akkor is amikor ellent kell mondanunk neki.

Kapcsolódó cikkek:

Neeem akarom ...

A dackorszak és egyéb csapások 1.

A dackorszak és egyéb csapások 2.

Akarom-akarom!!!